Ma a hosszabb utat választottam, holnap ezért muszáj lesz megint többet menni. Részben ez siker: féltem, elfáradtam, mégis megvan! Másrészt a határok feszegetése pont azért kockázatos, mert nem tudni, menni fog-e. No, ma mindenesetre Logronóban vagyok, egyben. 🙂 A holnap aggodalma pedig legyen a holnapé. És ha holnap is sikerül, akkor tudni fogom, hogy ENNYI ERŐM VAN, ez rendben, ez nekem megy. 🙂